A koronavírus okozta pandémiát követően a jelenlegi ukrán háborús helyzet okán merülnek fel jogilag releváns kérdéskörök a már megkötött szerződések teljesülésének elháríthatatlan akadályait illetően.
Amennyiben a felek között jogvita kerekedne ki a szerződések teljesítéséből fakadóan, akkor az alábbiakban összegyűjtött szakaszok a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényből, illetve a bírósági gyakorlatból ismert releváns vonalvezetők segítségül szolgálhatnak azzal, hogy szükséges felhívni a figyelmet azon tényre, miszerint a bíróságnak mindenkori diszkrecionális joga van az esetek egyedi, szabad mérlegelésére.
Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért
Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni.
Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést
(a) ellenőrzési körén kívül eső,
(b) a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és
(c) nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
A teljesítés lehetetlenné válása
(1)Ha a teljesítés lehetetlenné vált, a szerződés megszűnik.
(2)A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél késedelem nélkül köteles erről a másik felet értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő kárt a mulasztó fél köteles megtéríteni.
Felelősség a lehetetlenné válásért
(1) Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnésének időpontját megelőzően nyújtott szolgáltatás pénzbeni ellenértékét meg kell téríteni. Ha a már teljesített pénzbeni szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél nem teljesítette, a pénzbeni szolgáltatás visszajár.
A szerződés felek általi módosítása
(1) A felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát vagy megváltoztathatják kötelezettségvállalásuk jogcímét.
Bírósági szerződésmódosítás
(1) Bármelyik fél a szerződés bírósági módosítását kérheti, ha a felek közötti tartós jogviszonyban a szerződés megkötését követően előállott körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené, és
•a) a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható;
•b) a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; és
•c) a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.
A lehetetlenülés bekövetkezésének okai
A lehetetlenülés bekövetkezhet jogi okból (például a jogi környezet megváltozása miatt), fizikai okból (például a szerződő fél személyét, egészségi állapotát vagy a szolgáltatás tárgyát érintő fizikai változások miatt), és gazdasági okból (például a kereslet-kínálati viszonyok alapvető megváltozása miatt).
A bírósági gyakorlat és a vis maior
A BH2014. 147. számú jogesetben a Kúria rámutatott, a „vis maior” kifejezés természeti vagy emberi eredetű ellenállhatatlan erőt jelent, amely abszolút jellegű: az emberek számára elérhető eszközökkel nem hárítható el.
Vis maior esetén az érvényesen létrejött szerződések teljesítése lehetetlenné válik. Bírói mérlegelés kérdése annak megítélése, hogy egy adott esemény vis maiornak minősül-e; a gazdasági válságjelenségek általában nem minősíthetők vis maiornak, így nem teszik lehetetlenné a felek között létrejött deviza alapú kölcsönszerződés teljesítését.
A bírósági szerződésmódosítás korlátját jelenti - az Alkotmánybíróság és a Kúria következetes joggyakorlata szerint - az is, ha a társadalmi méretű változásoknak a szerződések nagy tömegét hasonlóan érintő következményeit kell megoldani. A Kúria 6/2013. Polgári jogegységi határozat 7. pontja szerint a bírói szerződésmódosítás nem alkalmas jogi eszköz arra, hogy társadalmi méretű gazdasági változásoknak azonos típusú szerződések nagy tömegét hasonlóan - csak az egyik fél számára hátrányosan - érintő következményeit orvosolja. Az ilyen változások jogalkotói beavatkozást igényelnek. Ha pedig a hátrányos következményeket a jogalkotó jogszabállyal rendezte, a jogalkotói beavatkozás e körben az egyedi bírói mérlegelést kizárja.
***
*MINDEN JOG FENNTARTVA. Jelen blogbejegyzés nem használható fel, továbbá nem jogi tanácsadás célját szolgálja, és nem keletkeztet ügyvédi megbízást. Kérdés esetén forduljanak hozzánk bizalommal következő e-mailcímen: nora.szabo@noraszabolaw.com.