A HOME OFFICE MUNKAJOGI SZABÁLYOZÁSA

A COVID-19 koronavírus okozta pandémia jelentős változásokat hozott mindannyiunk életébe, így többek között a munkavégzés módjába is.

Egyre inkább elterjedtebb az úgy nevezett "home office" (lefordítva: "otthoni iroda") foglalkoztatási mód.

Tekintsük át röviden a jelenleg hatályos, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: "Mt.") irányadó rendelkezéseit és annak gyakorlati vetületeit.

Az Mt. 196.-197. §-aiban foglalt rendelkezésekben található a távmunkavégzés fogalma, miszerint távmunkavégzés alatt az értendő, amikor a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenységet fejt ki a munkavállaló, amelyet számítástechnikai eszközzel végez és eredményét elektronikusan továbbítja a munkáltató felé.

A távmunkavégzésben történő foglalkoztatás esetén ennek tényét rögzíteni szükséges a munkaszerződésben, továbbá az Mt. által előírt kötelező tartalmi elemeken túl, a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót

a) a munkáltató általi ellenőrzés,

b) a számítástechnikai vagy elektronikus eszköz használata korlátozásának szabályairól, továbbá

c) arról a szervezeti egységről, amelyhez a munkavállaló munkája kapcsolódik.

A fenti b) pontra vonatkozóan a gyakorlatban érdemes kikérni az informatikai részlegen dolgozó kollégák segítségét, akik akár az adott munkáltatónál hatályban levő "IT szabályzat" munkaszerződéshez való csatolásával tudják megfelelően tájékoztatni a távmunkavégzésben foglalkoztatott munkavállalót az Mt. előírásának megfelelően.

A távmunkavégzésnek három fontos eleme, hogy a munkavállaló a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi el munkáját, ezen munkavégzés rendszeresen folytatott tevékenységet takar, és az mindenkor a munkáltató tevékenységéhez kapcsolódik.

Bár javarészt "home office" jellemzőkre utal a távmunkavégzés, azonban kijelenthető, hogy a "home office"-ban történő foglalkoztatás távmunkavégzés?

A válasz meglepő módon az, hogy NEM. Ennek oka az Mt. releváns szakaszaihoz tartozó törvényi Kommentárban található, miszerint a távmunkavégzés a munkaviszony keretében foglalt tartalmi elem, azaz a munkavállaló rendszeresen a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi munkáját, amely szemben a "home office"-ban történő foglalkoztatással azonban pusztán egy eseti jellegű, vagy időszakos, vagy lehetőség szerinti, de semmiképpen sem rendszeres munkavégzési forma.

A gyakorlatban a COVID-19 pandémia folytán előfordulhat, hogy ezen álláspont változni fog, azonban a jelenleg hatályos munkajogi szabályozás a fentiek szerint szabályozza a "home office"-ban, illetve a távmunkavégzéssel történő foglalkoztatást.

*MINDEN JOG FENNTARTVA. Jelen blogbejegyzés nem használható fel, továbbá nem jogi tanácsadás célját szolgálja, és nem keletkeztet ügyvédi megbízást. Kérdés esetén forduljanak hozzánk bizalommal.